A fotovoltaikus napelemes energiatermelő rendszerek kis-feszültségű egyenáramú átviteli részében használt kábelek eltérő működési környezetek és műszaki követelmények miatt eltérő követelményeket támasztanak a különböző alkatrészekkel való csatlakozással szemben. A figyelembe veendő általános tényezők a következők: kábelszigetelési teljesítmény, hőállóság és égésgátlás, öregedésállóság és a vezeték átmérőjének specifikációi. A konkrét követelmények a következők:
1. A napelem modulok közötti összekötő kábelek általában a modul csatlakozódobozaihoz mellékelt csatlakozókábeleket használják a közvetlen csatlakoztatáshoz. Ha a hosszúság nem elegendő, akkor külön hosszabbító kábelek használhatók. A modul névleges teljesítményétől függően ezek a csatlakozókábelek három keresztmetszeti területen- kaphatók: 2,5 mm², 4,0 mm² és 6,0 mm². Ezek a csatlakozókábelek kettős-rétegű szigetelést használnak, és kiválóan ellenállnak az UV-sugárzásnak, víznek, ózonnak, sav- és sókorróziónak, valamint kiváló minden-időjárási és kopásállósággal szemben.
2. Az akkumulátor és az inverter közötti csatlakozókábelekhez olyan több-szálú rugalmas vezeték szükséges, amely megfelelt az UL-teszten, és a csatlakozásokat a lehető legközelebb kell kialakítani az alkatrészhez. A rövid és vastag kábelek kiválasztása csökkentheti a rendszer veszteségeit, javíthatja a hatékonyságot és növelheti a megbízhatóságot.
3. Az akkumulátortömb és a vezérlő vagy egyenáramú csatlakozódoboz közötti összekötő kábeleknek szintén UL-tesztelt több-szálú rugalmas vezetékeket kell használniuk, a keresztmetszeti területet a tömb maximális kimeneti árama alapján kell meghatározni.
Az egyes komponensek egyenáramú kábeleinek keresztmetszete a következő elvek szerint kerül meghatározásra: A napelemmodulok, akkumulátorok és váltakozó áramú terhelések közötti kábelek csatlakoztatásakor a kiválasztott kábelek névleges árama általában az egyes kábelek maximális folyamatos üzemi áramának 1,25-szöröse; a napelemsorok, valamint az akkumulátorok (csoportok) és az inverter közötti kábelek összekötéséhez a kiválasztott kábelek névleges árama általában az egyes kábelek maximális folyamatos üzemi áramának 1,5-szerese.
